Mit kell tennem ahhoz, hogy én is nyerhessek vissza nem térítendő támogatást?

13 komment | Mit kell tennem ahhoz, hogy én is nyerhessek vissza nem térítendő támogatást?

1. Juhász Attila | 2008. január 14. 8:43 de.

   Nekem elég rossz tapasztalaim vannak a pályázatokkal.

   1. Önrészt kérnek, 30-50% kb, tehátn INGYEN PÉNZ nincs.

   2. Mindenből újat kell venni, eleve 30% felár. Ehhez hozzá jön a pályázat megírásának x%-a, az utánajárás, fejfájás.

   3. Az egész utófinanszírozású, tehát a 100% lével rendelkeznem kell, amit azzal a lendülettel el is bukok, ha valami papírt nem jól adtam be utána.

   4. Különösen bosszantó, és veszteséges, hogy ha van egy jó üzleti ötletem, és pár nap/hét alatt el is indítom önerőből, és gyakorlatilag azonnal hozza a pénzt. Ezzel szemben a páylázat alsó hangon 3-6 hónap, és nem lehet előre elkezdeni. Az az ötlet, ami ilyen sokáig ráér, és nem nyúlják le, az nem lehet valami zseniális….

   Összegezve eddig ahányszor nekifutottam, mindig az jött ki, hogy kevés kompromisszummal ki lehet hozni az amúgy is elvárt önerőből.

   Bár valószínű, hogy csak mertem elég nagyot álmodni

2. Gergelyfi Róbert | 2008. január 15. 8:49 de.

   Félig tele, vagy félig üres a pohár? Nézőpont kérdése.

   Egy elvárás lehet jogos és megalapozott a mai hazai körülményeket figyelembe véve, és ugyanez az elvárás irreális a támogató szempontjából. Annak érdekében, hogy egyre kisebb legyen az eltérés a két oldal között, már eddig is sok pozitív változtatást vezettek be a kiindulási ponthoz képest. De nézzük pontról pontra:

   1. „Önrészt kérnek, 30-50% kb, tehát INGYEN PÉNZ nincs.” E példából kiindulva 50-70%-ig kaphat vissza nem térítendő támogatást az, aki teljesíti a feltételeket. Ez önmagában nem jelenthet problémát. Gond csak abból adódhat, ha nem ismeri a nyertes a pontos feltételeket, s így elvárásai irreálisak. „INGYEN PÉNZ”-t sem az unió, sem az államunk nem ad! Ez is egy ilyen félre értelmezés, amire a vissza nem térítendő jellege miatt sokan asszociálnak.
   2. Amennyiben eszköz beszerzésről van szó, akkor az lehet használt is! Ami a kifizetendő díjat illeti: aki jó szakembert választ pályázata megíratásához, nem csak azt az előnyt élvezi a konkurenciájával szemben, hogy nyer x összeget, melyből gyorsabban fejlődik, s nagyobb mértékben, mint amennyit saját forrásai lehetővé tennének, hanem sok-sok egyéb hasznos információval is gazdagodik, ami a jobb jövőjét is jelenti. Így a jó szakembernek fizetett díj nem kiadás, hanem befektetés.
   3. Sok pályázatban van lehetőség 25% előleg igénylésére! Ugyanakkor nem javaslom, hogy, úgy ruházzon be valaki, hogy nem látja szemei előtt a teljes folyamatot. Mind a megvalósítás, mind az anyagi fedezet oldaláról. A legjobb megközelítés az, ha valaki akkor gondolkodik pályázatban, ha egyébként is meg tudja valósítani a beruházását. A kevésbé jó kiindulási pont pedig az, amikor nem áll rendelkezésre az összes pénz. Ilyenkor sem lehetetlen, de minden nehézkesebb.
   4. „ha van egy jó üzleti ötletem, …..” amennyiben nem tűr halasztást azt, meg kell valósítani. Amennyiben van éppen olyan futó pályázat, amibe illeszkedik, akkor azt javaslom mérlegelni, hogy a pályázat befogadásáig várhat-e a megkezdés. Ha igen, akkor be kell nyújtani minél gyorsabban a pályázatot. Az ötlet megvalósítása pedig megkezdhető, amint a befogadó nyilatkozat megérkezett. Nem kell a teljes folyamat lezárultát kivárni!

3. Norbert | 2008. január 15. 3:50 du.

   Én ezt gondolom:(lehet, hogy ki fogsz nevetni). Nem a saját példám ez, de nagyjából ez maradt meg bennem a pályázatokról:

   1. Mondjuk, hogy egy kkv-nek kellene 2 Mft, ebből egy csomó ötletét megvalósíthatná. De ilyen keveset nem lehet igényleni, csak minimum 5 millót, amit csak akkor adnak oda, ha a fele már megvan. De ha van 2,5 Mill, abból már simán meg lehet mindent csinálni.

   2. Ezeket a pályázati pénzeket úgyis csak annak adják oda, aki ismer valakit,az uniós izéket nem a magyar kkv-nek találták ki.

   Ha Neked lennék ezeket a nagyon gyakori ellenérvek et és félelmeket oszlatnám el és tenném rendbe a weboldal látogatóim fejében először ahhoz, hogy érdemben lehessen róla beszélni.

4. Gergelyfi Róbert | 2008. január 15. 9:52 du.

   A pályázati kiírások nem kötelezettséget jelentenek, hanem lehetőséget nyújtanak. Nem kell mindenáron pályázni! A lehetőségek alapos megismerése után célszerű mérlegelni azt, hogy elfogadhatóak-e a feltételek. Amennyiben nem, akkor nem érdemes eröltetni.

   a.) “Mondjuk, hogy egy kkv-nek kellene 2 Mft, ebből egy csomó ötletét megvalósíthatná”, 2 Mió-s projekt érték esetén, 50%-os támogatással 1 Mió nyerhető.
   b.) Nettó 4 Mió-s projekthez 50%-os támogatási intenzitás esetén nyerheti el a 2 Mió-t.
   c.) Amennyiben pedig egy adott pályázati kiírás igényelhető minimum összege 5 Mió, akkor a projekt nettó értéke minimum 10 Mió kell legyen, 50%-os támogatási intenzitást feltételezve. Ebben az esetben 5 Mió önrésszel kell rendelkeznie a pályázónak.

   Köszönöm a jó tanácsot. Elgondolkodom, hogyan lehetne a fentieket egyszerübben bemutatni a weboldalamon.

5. Pálinkás Éva | 2008. január 17. 9:53 du.

   Ami engem illet, kifejezetten polgárpukkasztásnak tartom a jelenlegi kkv-knak és mikrovállalkozóknak meghirdetett pályázati lehetőségeket, ill. magát a rendszert.
   Egy igazi kkv soha nem lesz képes igénybevenni, mert ahogy Norbert írja, egy kkv jellemzően nem több 10 millás fejlesztésekben gondolkodik, hanem kisebb összegekben.

   Bár most, ahogy írok, lehet, hogy én inkább a mikrovállalkozásokról - mint az enyém is - fejtem ki a véleményemet…
   A pályázati összeg rendelkezésre állási elvárás szinte megoldhatatlan.
   Ha meg meg tudja oldani saját zsebből, akkor vállalja a pályázati bukás költségeit?

   Szóval valahogy nem jól van kitalálva ez az egész, de legalábbis nem “életszagú” a rendszer.
   Persze lehet, hogy az EU-ban tökéletesen működik, feltételezem ők nem ma kezdték, nem olyan kétéves nyeretlenek, mint mi.

   (Bocs, de nem tudtam másképp fogalmazni mint a “királyi többes”, még mielőtt valaki kikérné magának, hogy ő márpedig igenis tud és akar, sőt már gyakorlott és sikeres pályázó! Akkor gratula neki!)

   Arról tényleg nem is szólva, látható, a nyertesek hogyan válnak azzá…; bár biztos ezt sem jó általánosítani.

   Amúgy a “vissza nem térítendő” szerinted miért félretértés, hisz magyarul azt jelenti, hogy nem kell visszatéríteni.
   Ha nem ez a szándéka a pályáztatóknak, akkor tanuljanak meg magyarul és rögtön kevesebb a félreértés.

   Még az is eszembe jutott, hogy anno a ‘90-es évek elején volt 400 Eft tényleg vissza nem térítendő vállalkozásindítási pénz. Sokan ebből kezdték el a vállalkozói múködésüket, s gondolom azóta sokan be is váltak, mint vállalkozók. Sajnos én nem voltam köztük!
   Persze sokan tönkre is mentek, mert fogalmuk sem volt, mivel jár egy vállalkozás működtetése.

6. Pálinkás Éva | 2008. január 17. 10:10 du.

   számomra kimondottan polgárpukkasztás ez az egész pályázati rendszer.
   Igaz, hogy én “mikrovállalkozónak” számítok, de a nekik szánt pályázatokon hasonló feltételeknek kell megfelelni.
   Tehát kizárt a sikeresség.
   Nincs tőke, nincs pályázati pénz.
   Ha van tőke, minek pályázni.

   Ami pedig a “vissza nem térítendő” megfogalmazást illeti, hát mit jelent, ha nem azt, hogy nem kell visszatéríteni a pénzt.

   Amennyiben ez félreérthető, akkor a pályázat kiírói tanuljanak meg magyarul és ne vezessék félre a “népet”.
   Akkor biztos kevesebb felesleges “álmodozó” lenne az országban.

   Egyébként anno a ‘90-es évek elején volt egy tényleg vissza nem térítendő támogatás (a nevére már nem emlékszem), 400 Eft-ot lehetett kapni. Sokan ebből indították a vállalkozásukat. Biztos sokan belebuktak, biztos sokan csődbementek. Kéne egy mérleget csinálni.
   Akkor az nagy pénz volt, mint ahogy - szerintem - ma is az, sokakon egy ilyen összeg is lendítene…

7. Gergelyfi Róbert | 2008. január 17. 10:55 du.

   Kedves Éva!

   Nem állítanám, hogy minden szavadat pontosan értem, amit igen arra válaszolok. Az alábbi linken található sok száz nyertes 1 Mió alatti vissza nem térítendő támogatáshoz jutott:
   http://www.itd.hu/engine.aspx?page=Itdh_Kerfejlpalyazatnyertesek
   Ez csak egy, a több száz pályázat kiíró szervezet közül. Bőven van 10 Mió alatt pályázati lehetőség ezen kívül is.
   Azt tapasztaltam az elmúlt évek során, hogy nyerni általában az szokott a pályázatokon, aki nyitott. Aki előre gyártott véleménnyel jön, ami ráadásul nem is a saját tapasztalata, csak hallotta valakitől, az nem ér el sikereket. Talán nem csak ezen a területen van ez így.

8. Norbert | 2008. január 17. 11:20 du.

   Én csak egy általam ismert vélemyénsort fogalmaztam meg, nagy port kavart, hadd oszlatom el:

   Éva, Ön és én olyan online vállalkozást csinálunk, amihez nagyon kevés befektetés kell. Mit csinálok én ha többet akarok keresni, egy picivel több pénzt költök PPC kapmányra. Mennyibe kerül ez? A bevételeinkhez képest bőven az “ugyan már” kategóriába tartozik. Erre nem kell pályázati pénz.

   Tegyük fel, hogy kéne nekem egy weboldaltervező vagy tanácsadó gépsor, Önnek meg egy olyan pár szuperszandál, vagy teleport kosztüm, amivel repülni/teleportálni tud egyik ügyféltől a másikig.

   Ha egy ilyen 5 millióba kerülne, de nekünk csak 2,5 lenne akkor pályáznánk. Nem? De mivel nemigen értünk hozzá, egy pályázatírási szakemberhez fordulnánk.

   (Persze 2,5 mió plusz bevételért inkább csinálnék egy gyors PPC kampányt, de most nem erre akarok rámutatni)

9. Gergelyfi Róbert | 2008. január 18. 3:21 du.

   Egy jó vállalkozó el tudja dönteni, hogy erőforrásait miképpen hasznosítja. Ha “egy PPC kampány” gyorsan és biztosan hoz sok pénzt, akkor nem kérdés, mit választ.
   Pályázni akkor érdemes, ha a fejlődés érdekében (nem azért, mert van pályázati pénz) fejleszt valaki, s cége megfelel a kiírás követelményeinek. Az elnyert támogatási összegből pedig tovább tud fejleszteni.

10. Csiza Tamás | 2008. január 19. 10:45 de.

    Nagyon örülök a sok-ezer milliárd forint támogatásnak. Már csak egy kérdésem lenne, honnét teremtem elő az önerőt?
    A mostani gazdasági helyzetben, amikor a forgalom és az eredmény növelésére a piaci verseny miatt nem sok lehetőség van, mindenki igyekszik a költségein csökkenteni, a nem létszükségletű beruházásokat eltolni egy későbbi időpontba, és túlélni ezt az időszakot. Ilyenkor, hogy teremtsen elő a vállalkozó bármilyen összegű önerőt? Hogyan lehet biztos abban, hogy a beruházása rövid időn belül megtérül, és biztosítani tudja a pályázatokban előírt forgalmi, eredményességi növekedést, illetve a legnagyobb költséget jelentő dolgozói létszámának a megtartását, esetleg bővítését?
    Azon magyarországi vállalkozóknak, akik legális, korrekt üzleti magatartással tevékenykednek ebben az országban, lassan élhetetlenné válik a gazdasági környezet. No, ilyenkor próbáljon meg valaki beruházni, fejleszteni…

    Természetesen, tisztelet a kivételeknek!

11. Gergelyfi Róbert | 2008. január 20. 8:59 de.

    Sok-sok évvel ezelőtt, amikor belekezdtem a pályázati tanácsadásba, akkor a vállalkozók egy része nem is akarta elhinni, hogy létezik vissza nem térítendő támogatás. Teljesen valószínűtlennek tartották, mert előtte még hitelhez sem jutottak. Az akkor hihetetlennek tűnő lehetőségből, túlzott várakozás alakult ki. Ez mára megfordult, irreálissá lett. Mára már elvárásokat támasztunk a rendszerrel kapcsolatban.
    Azt érdemes tisztán látni, hogy az EU nem fog mi hozzánk alkalmazkodni még egy kis ideig. Ezért marad az a megoldás, hogy mi alkalmazkodunk, ha tudunk. Egyéb esetben pedig figyelmen kívül is lehet hagyni az egészet. Miért ne hagyhatná bárki figyelmen kívül az egészet, ha már eldöntötte, hogy ezzel nem éri el a célját? Azért, mert ott motoszkál az a gondolat, hogy ha én nem élek a lehetőségeimmel bármilyen okból, attól más még felhasználhatja, és akkor velem hosszú távon mi lesz?

12. Kiss Dezsőné | 2009. február 11. 4:16 du.

    Kedves Gergelyfi Úr!
    Őstermelő vagyok egy B-A-Z-megyei kis településen. Terménytárolót szeretnék építeni. Ehhez kellene nekem támogatás vagy pályázati lehetőség. Ha van ilyen jelenleg.

13. Gergelyfi Róbert | 2009. február 17. 7:59 de.

    Jelen pillanatban nincs ilyen lehetőség.

Mondja el véleményét vagy kérdezzen!